Talán nem is hinné az ember, hogy kedvenc szerzőink életműve a halálukat követő 70 év múltán (pontos naptári évvel számolva) szabad prédává válik a szerzői jogokat illetően, tájékoztatta irodánkat több zenekar és celeb ügyvédje, szerzői jogi szakértő . Talán kissé furcsa ez a jogszabály. Vannak, akik keveslik, vannak, akik sokallják a 70 évet, egy azonban biztos: jó néhány területet érint, ha lejár a szerzői jogdíj.  

A jogörökösök helyzete

A szerző halálát követően szerzői jogának örököse, vagy örökösei rendelkezhetnek a szellemi termékek sorsát illetően a továbbiakban, de nem szabad elfelejteni, hogy ebben az esetben is csupán 70 évig.

Példának okáért, ha egy író, gyermeke születésének évében meghal, akkor bizony a jogutód még nagy valószínűséggel megélheti azt az évet, amikor már neki sem lesz rendelkezési joga az alkotások fölött.

A témakör kérdéses jogi vonatkozásainak kapcsán megkeresett ügyvédi iroda vezetője elárulta, hogy a legnagyobb verseny ilyenkor a művek kiadása körül jelentkezik, hiszen a 70 év lejárta után bárki szabadon kiadhatja az adott szerző munkáit, anélkül hogy bármiféle szerzői jogi vitába kellene keverednie a jogutódokkal (akik tehát az ominózus évben elveszítik jogutódi státuszukat).

A jogutódok tehát a törvény értelmében nem tehetnek semmit annak érdekében, hogy megtartsák a szellemi hagyaték feletti tulajdonosi jogukat.

Felháborodott jogutódok, fellélegző szakma

Az egyik legnagyobb, nemzetközi színtéren is igen jelentős visszhangot kiváltott jogutódlási probléma James Joyce hagyatéka körül alakult ki, illetve az író örököseinek az irodalomtudományi szakmához való hozzáállása kapcsán. Joyce örökösei ugyanis nem engedték a kutatók kezébe azokat a kéziratokat és páratlan értékű forrásanyagokat, amelyek Joyce családi tulajdonban maradt hagyatékát képezték, de a Joyce műveinek megjelentetésének engedélyezéséért is kimagaslóan sok pénzt kértek (s kaptak is, hiszen nem volt mit tenniük a kiadóknak).

Hazánkban főként József Attila hagyatéka körül alakultak ki hasonló viták, bár közel sem olyan mértékben, mint ír kollégájának esetében. 

Szabad a vásár!

Szó szerint, hiszen –  ahogyan a jogász is mondja – a 70 év lejárta után a kiadóknak nem kell senkitől sem engedélyt kérniük a szerző műveinek kiadása kapcsán, így komoly üzleti lehetőség rejlik abban, ha a szemfüles kiadók időben reagálnak és elsőként kezdik el kiadni az életművet, vagy annak jelentősebb darabjait.

Ettől még ugyanúgy kiadhatja más is ugyanazokat az alkotásokat, azonban, ha az első vállalkozó elég rátermett ahhoz, hogy textológiai tekintetben is jó minőségű és szép küllemű kiadást készítsen, s elegendően nagy példányszámmal rukkoljon elő, talán ő lehet az, aki az elkövetkezendő években (vagy akár évtizedekben) meghatározó kiadójává léphet elő az adott szerzőnek.

Garancia nincs, de jogi aggályokkal sem kell számolni tudtuk meg a szerzői jogban jártas hozzáértő ügyvédektől  

A szabad kiadás veszélyei

Ha nem kell engedélyért folyamodni olyanokhoz, akik személyesen, vagy szakmai elhivatottságból érintettek a szerző életművét illetően, akkor bizony nem kevés silány minőségű kiadás is világot láthat, mely kiadások térnyerése komoly szövegromlásokat is eredményezhet, amit aztán változatlanul vehetnek át az újabb, szakmai alaposságot megint csak mellőző kiadványok  (hibás címek, pontatlan évszámok, elütések a szövegeken belül, stb).