Ha valaki fánkot emleget, mindenkinek a farsangi fánk jut azonnal az eszébe, de ennél sokkal egyszerűbben elkészíthető a bögrés fánk a receptnekedtől, aminek külön érdekessége, hogy sütés közben önmagától megfordul, ami egyben azt is jelenti, hogy biztosan átsül a belseje. De nézzük mikortól és mitől fánk a fánk. Már II. Ramszesz egyiptomi fáraó (Ie. 1290-1224) sírján felfedezték azt a motívumot melyen 2 rabszolga egy forró fedőt emel fel egy edényről és forró csiga alakú süteményeket emel ki belőle egy-egy bot segítségével.

De van két anekdota is ami a fánk keletkezéséhez és elterjedéséhez köthető. Az egyik Az egyik Marie Antoinette-hez (1755-1793) kapcsolódik, aki farsangi bált rendezett, de álöltözékben kiszökött a por nép közé, és amikor megéhezett az utcai árusnál vásárolt magának egy fánkot, ami annyira ízlett neki, hogy később magához rendelte a fánksütőt, akivel megtanítatta az udvari cukrásznak a fánk sütését.

Aki azután finomította a receptet, ami a királyi lakomák kedvenc desszertjévé vált, mivel nagyon egyszerű és olcsó sütemény az egész táradalomban elterjedt.

A másik anekdota Krapfen bécsi pék feleségéhez kötődik. Miután a pék meghalt a feleségének kellett átvenni a pékséget, akinek bizony nehézséget okozott a rászakadt munka és a vevők kiszolgálása. És a vevők türelmetlenkedte, hogy nem jutnak a megszokott időben a finomságokhoz, mint addig. Egyszer azután a pékné kijött a sodrából és egy darab tésztát hozzá akart vágni az éppen türelmetlenkedőhöz, de célt tévesztett és a tészta beleesett egy lábasban, amiben éppen zsír forrósodott. A kenyértészta pillanatok alatt arany barnára sült. A fánkot a Bécsiek azóta is Krapfennak nevezik. Ha szeretne egy egyszerűen elkészíthető, finom fánkkal meglepni szeretteit, próbálja ki a bögrés fánkot a receptnekedtől.